zsö

"Nekem te vagy a király. Amíg élek, utána már nem mondja neked senki." Ez valahogy olyan szomorú, de mégis valahogy olyan vidám. 

néha fognunk kéne egy adott személyre emlékeztető dolgokat, berámolni egy dobozba, és kihajítani a szemétbe. havonta pedig ki kéne pécézni az egy adott személyt. egy év alatt megszabadulhatnánk az emlékektől. és mindig, mindenkivel szemben tiszta lappal állhatnánk.