"'...mi eltökélten szegülök szembe vele s lázadok ellene, mivel senkit nem szeretek annyira, uram, mint kegyelmedet, és kegyelmednek fogadtam holtomig hűséget, de nehogy félreértsen az Úristen, halálomat éppenséggel nem kívánom, s csakis arra a hallatlan boldogságra vágyom, hogy egy szép napon egészen a kegyelmedé lehessek.'
Haj, olvasóm! Kaptál-e valaha ehhez foghatóan szívhez szóló s gyermetegen őszinte levelet hajadon leányzótól?"
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.