zsö

"-Én Pierre-m - mondta apám sokkal lágyabb hangon, mintha kitalálta volna gondolataimat-, ne bánkódj. Az igazi szerelemnek nem árt a távollét. Ha belehal, nem volt igazi szerelem.
Ez igaznak igaz volt ugyan, de éppen nem vigasztaló."

/Robert Merle/

"Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni"

/Szókratész/

letéphetem a képeket, kiszakíthatom a szegeket és a csavarokat tiplistől a falból, sajnos ez nem mossa át az agyat. az csak a gyáváknak, és a butáknak működik.

minden este azt kérdem magamtól: "is this really you or only a desperate attempt?". és a válasz? horkolásba fullad. és te nem ugyanezt kérded magadtól?

"Hová hullsz? Én meszes közönybe.
Nincs áhítat már nélküled.
Csak nemléted fekete szörnye,
és kábulat és szédület."

/Garai Gábor/

ahogy a kés a húsba harap
és hagyma serceg a
szagelszívó alatt
felforr a vér
a máj levet ereszt
a kenyér a szaftba karol
míg a gőz szagoktól terhesen az ablakhoz támolyog
és az üvegen az ujjnyom alá tolt
üres széken mégis te ülsz és én csukott szemmel nézlek

"I am the master of my fate:
   I am the captain of my soul."

/W. E. Henley/

lépnem kellene, de előbb meg kell állítanod a zuhanást, hogy megadhasd a kezdőlökést.

nátha ellen te legyél kabátom           

steril nyomókötés te légy nekem

"Standin' on your mama's porch
You told me that you'd wait forever
Oh and when you held my hand"

/Brian Adams/

"The damage is done you can't replace it
These are the things your mind will tell you
These are the things your heart will say
These are the things that leave you hopeless
These are the times you say
There is no way, no way, no way

But as long as you are breathing
You can start all over again"

/Dana Glover/

"...I am a thousand winds that blow,

I am the diamond glints on snow,

I am the sunlight on ripened grain,

I am the gentle autumn rain..."

/Mary Frye/

" Szeretni valakit az több mint egy erős érzés, az döntés, ítélet és ígéret"

/Erich Fromm/

fázol hát
felgyújtod körülöttem a tájat
a hó olvadtan kúszik belém
izzadva fázom
elfolynak az elszenesedett fenyők
egy varjú küzd a széllel
mereven lengek egy libegőn
lihegve fázom
rettegés
a hideg hó csókolja az égető verejtéket
fázom

kitépted az álmaim a szemem mögül
majd zsírpapírba tekerve adtad át másnak
és a romlott maradékot a kutyának dobtad

Mossuk le hipóval, marjon le a csontig.
Mossuk le hipóval, súroljuk még addig,
Amíg kikopik belőlem, amit magamba véstem.
A sebek behegednek és kicsorbul a késem.

/vad fruttik/

"túlságosan könnyű megoldás e pillanatban a nagy bajból még nagyobbat csinálni. esztelen, bár (valljuk be) mámoros érzés lenne szétverni az asszony képét."

"Az, hogy megint végiggondolta a dolgot, elvette a kedvét az élettől is. Olyan volt ez az egész, mintha azzal, hogy maguk között próbálják meg feldolgozni a problémát, a saját testüket temetnék el egy holdvilágos éjszakán."

"Ha a házad összedől, újat kell építeni. Nem lehet a régit toldozni-foltozni."

/Stephen King: Cujo/

ha ismernéd az álmaim,
kitépnéd a szemeim mögül

mert ott vannak, mindenhol

alattomosan a bőröm alá bújva
az ereimet, a vénáimat falja fel

közben

reszketek, de nem a dühtől, az csak megrémít;
a gondolattól, hogy elfogynak a gondolatok, és akkor csak a gondolat marad,
emlékek, enyémek, nem enyémek

a levesedbe nem szeretnék beleköpni, de az arcodon még gondolkodom.

Tarts magad elé tükröt, mert én már nem merek.

"ha lesz egy szív, mely érted dobban, kérlek szeresd magadnál sokkal jobban."

"kelthetnél bennem édes érzéseket, ha elállítanád a vérzésemet
...
ha elhagysz számolj a ténnyel: megcsallak egy fiktív személlyel"

"szíved kalácsában lennék mazsola"

"nem a halott ássa el az élőt"?

de bizony a szerelem fáj a szívemtől.

itt állunk véresen és vonaglunk
cseppenként szívjuk fel e tájat

és nedves testeken lovaglunk
mégis megbasz majd a búbánat