zsö

Áttört a gát. A vér felszínre hozza az igazságot. Enyhén megrázó ez egész. A mozdulat maga csak egy gyors vágás. Át a gigát. Persze van egy kis szenvedés, de amúgy... amúgy a halál szagtalan. Üvöltve jön, persze indulat nélkül, és szagtalan. A hulla már nem. Mindegy. Furcsa.…

Megpróbáltad. Mégis. Üres. Kinyitod: üres. Becsukod: üres. Kitárod a kezed, az ember repülni akar. A karod és az oldalad közt: üres. A mellkasodban: szilánkos.

Összefújta a szemetet a szél. A csatornaszag tömörödik. Nem értem az egészet. Ahogy összefolyik az álom a valósággal. Belefulladok. Mondhatnám, pedig nem. Igazából vidáman pancsikolok benne, és józan pillanataimban kettéválasztom ezt az egész löttyöt. Ezt az egészet meg…